|
A magyar internet menő
2011. január 29.
Kicsit lassan esett le mindenkinek a tantusz,
de hát Magyarországon az
már valódi örömhír, ha egyáltalán leesik. A tantusz.
2011 januárjában
Magyarországon rossz az idő és mindenkit kirúgtak legalább
két
munkahelyéről, viszont az internet végre elkezdett a
helyére kerülni.
Ez lett a legmenőbb hely, ahol a legjobb dolgok történnek,
ahol bulit
lehet szervezni, időpontot egyeztetni az önkormányzattal,
innét lehet
a legpontosabban tájékozódni és itt lehet a legjobban
szórakozni.
Ahogy arra mindenki emlékszik - aki a kilencvenes években
is használta
ezt a csodás szerkezetet - a magyar szekció sokáig elég
ciki volt.
Technikai újdonságként érdekes volt, akadt néhány szórakoztató
levlista és weboldal, Internetto, stb. az összkép azonban
siralmasnak
mutatkozott. Talán mert még nem volt minden háztartásban
és unatkozó
alkalmazottakkal teli irodában szélessávú internet,
mindenesetre a
kezdeti évek elég csendesek voltak. A 2000-es évek elején
aztán
lassan, de nagyon lassan elindult valami. Hirtelen lett
néhány nagyon
izgalmas oldal, a magyar civilizáció nem online része
pedig egyre
elmaradottabbnak tűnt.
A jelenlegi rózsás állapotokat két jelenleg is futó
művészeti és/vagy
közéleti projekt szembeállításával lehet illusztrálni.
Az egyik
offline, és úgy hívják, hogy 40. Magyar Filmszemle,
a másik pedig
online, és az a neve, hogy Szlengblog. Mindkét vállalkozás
nagyjából
ugyanazt tűzi ki maga elé célul: Magyarországot, valamint
minket, a
drága magyarokat bemutatni a dokumentarista éleslátás,
a nagybetűs
művészet és a még nagyobb betűs Igazság erejével. Mindkettő
nagyságrendileg ugyanannyi embert mozgat meg, ám míg
az egyik friss,
formabontó és teljes egészében zseniális, addig a másik
áporodott, a
Kongresszusi Központhoz kapcsolódik, és néhány fényesebb
darab mellett
minden bizonnyal pont annyi feledhető lesz benne, mint
az előzők. És
akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az egyik(elvileg)
egy
fillérbe nem került, a másik meg néhány milliárd forintba
egészen
biztosan, bár amióta rendszeresen vannak filmek, amelyek
több évben is
kapnak támogatást, azóta a matematika eszközei már nem
alkalmasak a
pontos összeg kiszámítására. Döntse el mindenki, hogy
akkor melyik a
menő és melyik a halálosan ciki.
Számtalan ilyen példa van még. Csak találgatni lehet,
hogy miért pont
2011 elejére érte el a tehetséges és tenni akaró magyar
emberek
mennyisége azt a kritikus tömeget, amennyi már elég
az internet
kivirágoztatására. Az, hogy most már (majdnem - a családok
felében)
mindenhol van internet, kevés a magyarázathoz. Inkább
valami olyasmit
tippelnék, hogy ahogy épeszű embernek kínos összeállnia
egy ilyen
Kongresszusiközpontos bagázzsal, ugyanúgy zárult be
minden egyéb kapu
az önkifejezési vágytól majd meggyulladó alkotópalánták
előtt. Ki a
fene akar egy könyvkiadóval meg mindenféle állami pályázatokkal
bíbelődni ma? Ki akar leülni dumcsizni egy lemezcéggel?
Az interneten minden olyan egyszerű. Itt van például
Igazságos Izom
Tibor naplója, amely ha nem is Rejtő vagy H. Kovács
szintje, nagyjából
a maximumot hozza ki, amit ebből a korból ezzel az eszközzel
lehet.
Nem lepne meg, ha egyszer könyvként is kiadnák, attól
viszont még tény
marad, hogy ilyen csodák Magyarországon csak az interneten
bukkanhatnak fel, máshol egyszerűen nincs semmi esélyük.
És nem csak
az írott szóval van ez ám így. Az utóbbi hónapok legjobb
magyar nyelvű
lemezét jegyző Bobafett nagyon helyesen egész művét
ingyen
letölthetővé tette. Mint ahogy egyébként szintén az
interneten kezdett
el terjedni annak idején a Belga együttes munkássága
is, azon nagyon
kevés dolgok egyike, amelyek már a kilencvenes évek
végén is tudtak
online (on-line) jók lenni Magyarországon. Ezer példa
van még. Akinek
épeszű, magyar nyelvű információkra van szüksége tornacipőkről,
éttermekről, szállásokról vagy a gazdasági válságról,
esetleg csak
kortárs műalkotásokban gyönyörködne, annak is a világháló
az ideális
választás.
Akárcsak a világon bárhol, az internet Magyarországon
is hajlik a lájt
(lightos) tartalmak felé, ám egészen biztosan hamarosan
eljön a nap,
amikor magyar filozófusok tömegei kezdenek blogírásba
meg
közösségiháló-szervezésbe. Ma többek közt az is jó a
magyar
internetben, hogy a lehető legelképesztőbb embercsoportoknak
sikerült
rajta fórumot találniuk, a straightedge punkoktól a
farmer-fetisizstákig. Amióta rábukkantam a színvonalas
késoldalra, én
már tudom, hogy a magyar interneten semmi sem lehetetlen.
Az is nagyon
érdekes, hogy míg a tíz évvel ezelőtti hőskorban inkább
csak azok a
szubkultúrák választották az internetet, amelyek nem
tudtak volna
létezni az itt biztosított anonimitás nélkül (ki ne
emlékezne az egyik
első magyar, igazán közösségi szájtra, a Lányok, Házak,
Vendégekre
:)), addig ma már mindenki, aki kényelemre, gyorsaságra
és sok
információra vágyik. És ha már közösségi oldalaknál
tartunk, szeretném
elmondani, hogy a Facebook az menőnek ugyan nem nagyon
menő, viszont
szemben az iWiW-vel és a Myspace-szel, nem piszkolja
be a kezünket. És
itt a twitter.
Ami pedig a fentiekből következik, nyilvánvaló. Ez
a cikk menő. Sőt,
drága olvasó, most te is menő vagy. Mindenki menő, aki
online.
Forrás: Index
Vissza
az előző oldalra |
Az oldal tetejére
|
Hírek
