factory.hu
factory.hu  
Kommunikációs audit
Honlap optimalizáció
Keresőmarketing
Válságkommunikáció

Hírek


Problémák a magyar internet gerinchálózatán
2011. január 27.

2011. január 25-én a fél országban több órára megszűnt az internet
elérés lehetősége, illetve rengeteg szerver elérhetősége,, mert az
M6-os autópálya építkezésénél véletlenül elvágtak egy fontos kábelt.

Hogyan történhet ilyesmi az állítólag atombiztos internettel?

Az interneten bármi megtörténhet - foglalja össze a hosszúra nyúlt
magyarázat végén a tanulságot a Budapest Internet Exchange vezetője,
hogy hogyan is vághatja le a fél országot az internetről egy egyszerű
kábelszakadás.

A BIX központjában megy szinte a teljes magyar internetes
adatforgalom, másodpercenként száz gigabit.

A kábelszakadás önmagában még semmi. Ilyesmi heti rendszerességgel
történik az országban, és a felhasználók tízből kilencszer észre sem
veszik. A hálózat redundáns, vagyis ha kiesik egy útvonal,
automatikusan egy másikra tereli át az adatforgalmat a rendszer. Ha
egy szolgáltató hálózatán belül szakad el a kábel, olyan gyors az
átállás, hogy egy YouTube-videó (aminek éppen az a lényege, hogy
aközben töltődik le, hogy nézem) meg se reccen bele. Ha olyan kábel
szakad el, amin két szolgáltató kommunikál, akár egy-két percig is
eltarthat, míg az adatforgalom magához tér; ez arra elég, hogy az
ember párszor rányomjon a frissítés gombjára, elmormoljon egy
káromkodást, de mire a szolgáltatót hívná felháborodottan, hogy elment
a net, az már vissza is jött.

A kábel azért szakad el, mert nem mindig tudjuk, hol van. Egészen
hihetetlen, de a kommunikációs (meg mindenféle egyéb) vezetékek
térképe a városokon kívül akár több méteres pontatlanságokat is
tartalmazhat. Városban kicsit jobb a helyzet, ott legalább annyi
biztos, hogy a járda alatt megy a kábel. Hatvan centi mélységben
valahol ott van egy 110 milliméter átmérőjű műanyag cső, telerakva 32
milliméteres kisebb csövekkel, azokban futnak az üvegszálak, egy
kábelben 24-288 darab. Ha ebbe egy építkezésen belecsap a melós
csákánnyal, csak pár szál törik meg, de ha nekimegy a markoló, úgy
tépi el, mint a pókhálót.

Még súlyosabb a helyzet a tenger alatti szuperkábelekkel, azokat
leteszik a tenger fenekére (a modernebb technológiáknál már van egy
robot, ami végigmegy a nyomvonalon, és leássa egy-két méter mélyre),
aztán belepi az iszap, meg benövik a korallok. Ha a tízcentis kábelre
véletlenül pont rádobja a horgonyt egy százezer tonnás teherható, vagy
csak beleakad, el lehet képzelni, mi marad belőle: napokig szokták egy
ilyen baleset után keresni a több tíz kilométerre elsodródott,
szétroncsolt kábelvégeket. Ez sem ritkaság, évente pár tucatszor
történik tenger alatti kábelszakadás a világon, a hajók mellett
földrengések szoktak ilyesmit okozni, meg amikor Vietnam partjainál a
halászok felszedik a kábelt, hogy aztán eladják fémhulladékként. És
még ezt is simán átvészeli az internet, amikor legutóbb súlyosabb gond
volt belőle tavaly decemberben, akkor olyan pech ütött be, hogy négy
kábel szakadt el egyszerre; meg is halt a net Egyiptomtól Indiáig.

A kábelszakadás tehát önmagában még nem végzetes, és a kábel sem tud
túlterhelődni, ahogy a híradásokban néha elhangzik - veszi át a szót
Angeli János, a BIX műszaki vezetője. Az optikai kábel irtózatos
mennyiségű adatot képes elvinni, egy szálpáron fizikailag elfér egy
terabit sávszélesség, vagyis a teljes magyar internetes forgalom
tízszerese. Persze a kábelek végére olyan hálózati eszközöket is kell
tenni, amik képesek ezt az adatfolyamot feldolgozni és tovább
irányítani a kisebb rendszerekbe. A mai routerekben és switchekben
olyan célhardver van, ami vidáman megbirkózik a hatalmas
adatforgalommal; a szűk keresztmetszet az a processzor, ami ezeket a
hálózati eszközöket irányítja.

Ezek a processzorok meglepően kis teljesítményűek. Ha az ember bemegy
a sarki boltba és vesz egy százezer forintos laptopot, lehet, hogy
annak a processzora gyorsabb lesz, mint ami egy ilyen több tízmillió
forintos szekrényt irányít. Nem is kell bele erősebb, mert valójában
alig van dolga, csak kiosztja a munkát a brutálisan erős
adatfeldolgozó csipeknek. Olyankor van gond, amikor ez a központi
processzor valami hiba folytán értelmetlen adatokat kap, és esetleg
még rosszul is van konfigurálva, és nem is veszi észre, hogy
hülyeséget csinál, amikor a többi hálózati eszközt is ilyesmikre
utasítja.

Ilyekor dőlhetnek el egymás után a szerverek, és üthet be a nagy
halál, mint vasárnap a Magyar Telekomnál. Persze ehhez általában több,
egymástól független hiba kell egyszerre, és még rendszertervezési
hiányosságok is, plusz még az is, hogy a rendszerben ne legyen annyi
túlbiztosítás, hogy a kieső elemektől át tudják venni a munkát. A
helyzet iróniája, hogy a Magyar Telekom rendszere az országban a
legerősebbek egyikének számít ilyen szempontból.
Atombiztos?

A legenda szerint a mai internet ősét annak idején az amerikai védelmi
minisztérium megbízásából úgy tervezték meg, hogy a hálózat akkor is
működőképes maradjon, ha egy atomcsapás elpusztítja pár fontosabb
csomópontját. Bár az atomos részt utólag cáfolják az egykori
fejlesztők, az biztos, hogy az alapelv a decentralizáltság volt, hogy
ha bármilyen ok miatt kiesne egy-két csomópont a rendszerből, a
maradék akkor is üzemeljen. Hogyan lett ebből mára az, hogy
kábelszakadás, kisebb-nagyobb szoftveres-hardveres hibák a fél
országban kiütik az internetet?

A dolog valamikor akkor romlott el, amikor az internetszolgáltatás és
a hálózatépítés elkezdett üzletté válni. Amíg az ember atomerőművet
meg űrsiklót tervez, nem sajnálja a sokszoros túlbiztosítást, hogy ha
véletlenül egyszerre romlik el valami, meg a tartalékja, meg annak a
tartalékja, még akkor is legyen egy vésztartalék, ami átveszi a
munkát. Ezt az elvet viszont nemigen lehet érvényesíteni kereskedelmi
versenyhelyzetben.

Gerinchálózatot kiépíteni drága mulatság (az út feltörésével,
kábelfektetéssel, újraaszfaltozással együtt simán tízmillió forintos
nagyságrend kilométerenként), a konkurenciától bérelni szintén nem túl
szívmelengető opció, ezért a szolgáltatók hajlamosak egyre kisebb
redundanciával dolgozni. Gazdasági szempontból érthető is: ha a
költségeim másfélszeresre nőnek azért, hogy a rendelkezésre állásomat
98 százalékról 99-re növeljem, ennek elhagyása remek spórolási
lehetőség az üzleti tervben. Az ilyesmik miatt lesz az internet egyre
kevésbé decentralizált, és egyre sebezhetőbb. Erre jó példa a magyar
adsl-hálózat: saját hálózatot nemigen építenek a szolgáltatók, inkább
az egykori Matáv vonalait bérlik. Egy adsl-kapcsolat felépítése
tetszőleges szolgáltatónál úgy néz ki, hogy az ember először
bejelentkezik a Magyar Telekom központjába, ott az adatbázisszerver
elirányítja a saját szolgáltatójához, és csak innentől veszi át a
szolgáltató szervere az ügyintézést. Ezért történhetett meg az, hogy a
vasárnapi nagy halált az ország szinte összes adsl-előfizetője
megérezte, attól függetlenül, milyen cégnél volt előfizetése.



Forrás: Index


Vissza az előző oldalra | Az oldal tetejére



Referenciák

SzállásPort - fényképes szállásajánló | Céges tréningek | Fotózás | Csapatépítő tréningek | Kereskedelem


Domain nevek

terapia.hu | honlapok.hu | azsiacenter.hu | koncepcio.hu | non-profit.hu | marketer.hu | kognitiv.hu
Szakmai háttéranyagok

PR és internet


Szakkönyvek

Oktatás
Válságkommunikáció
tantárgy leírás 2011
Online marketing
tantárgy leírás 2011
Marketing kommunikáció
tantárgy leírás 2008
Hálózati kommunikáció
tantárgy leírás 2008

Hírarchívum
Adathalászok utaznak a Google-on és Yahoo-n hirdetők adataira
Google Online Marketing Challenge
A világ más részeire is hatást gyakorló internetes társadalom elleni szigorítások ellen civil mozgalom emelte fel a szavát Új-Zélandon.
A magyar internet menő
Direkt marketing 2008

Az internet veszélyei
Több mint 20 ezer weboldalt töltöttek le káros kódokkal
Megbolondult a Google pár órára

Kapcsolat

webcím: www.factory.hu
e-mail: info@factory.hu
telefon: 06-30-28 300 30
2006-2014 © Com Bt.
Üzenetküldéshez kattintson ide




Google Pagerank, SEO tools